Szalai István hajóparancsnok tragikus hirtelenséggel hunyt el 2011. február 15-én. Kérése volt, hogy a halála után hamvait a Balatonba szórják a Kelén motoros vagy a Badacsony katamarán fedélzetéről. Sajnos halálakor az időjárás ezt nem tette lehetővé, így temetésére 2011. április 9-én került sor.

A vízről történő temetésnek eddig nem volt nagy hagyománya. A Dunán az urna vízbeeresztésével, a Balatonon pedig a hamvak egészen vízközeli szórásával végeztek néhány temetést. A Kelén motoros fedélzetmagassága miatt egyik módszer sem jöhetett szóba. Így Deák István hajóskapitány és nautikai szakértő - aki egyben az elhunyt egykori kollegája és egyben barátja volt - kidolgozott egy forgatókönyvet a tengerész hagyományoknak megfelelő hajós temetés lebonyolítására. Ennek a lényege összefoglalva, hogy a hamvakat tartalmazó urnát a gyászbeszédek elhangzása után egy csúszdán a vízbe bocsátják, majd annak elmerülése után a hajó egy tiszteletkört tesz a vízbe bebocsátás helye körül. A következőkben következzen a részletes forgatókönyv.

Temetés a Balatonba – Forgatókönyv

A Balatoni Hajózási Zrt.-nél a temetés végrehajtásért egy illetékes vezető volt kinevezve.

Kiállás/indulás helye, időpontja, hajó

• Kiállás/indulás helye: Balatonföldvár, Balatoni Hajózási Zrt. kikötője
• Kiállás időpontja: 2011. április 9-én, szombaton 12 óra 30 perc
• Indulás a kikötőből: 2011. április 9-én, szombaton 14 óra
• Hajó, és kikötési módja: KELÉN motoros, orral a kikötőbejárat felé

A hajó és kikötő személyzete és ruházata

• Ruházat (egységesen): téli egyenruhaöltöny, kék hajóssapka, fehér ing, egyszínű fekete/sötétkék nyakkendő, fehér kesztyű, fekete/sötétkék egyszínű zokni, fekete félcipő
• Részvevő személyzet: hajóvezető (1), géphajó-kormányos (1), matróz (2), hajógépész (1), a temetésben közreműködő kiegészítő személyzet (3), kikötőőr (1)

Lobogók és lengők a hajón

A lobogók és lengők nem lehetnek sérültek, fakultak, szennyezettek!

• Főhelyen: a Magyar Köztársaság lobogója
• Vezérpálcán: a Magyar Köztársaság lobogója (kisméretű)
• Jelzőárbocon: a Balatoni Hajózási Zrt. társasági lobogója
• Lobogódísz: a Társasági lobogó alsó sarka és a vezérpálca árboctalpa, illetve a Társasági lobogó és a 2. árboc csúcsa, valamint a főhely árboctalpa között

Eszközök, berendezések, felszerelések a hajón

• Katafalk (urna tartó asztal): 1 db a 2. árboc mögött a hajó középvonalában
• Vízbebocsátó szerkezet (surrantó): 1 db a hajó korlátmagasságához méretezve
• BH Zrt. társasági lobogó: 1 db a surrantó hajóközép felőli végén, elmozdulás ellen rögzítve
• Hangosító berendezés: kihangosítás a hajó utasteriben, CD lejátszó, továbbá a ravatalnál mikrofonállvány és mikrofon
• Hajóharang: 1 db a sétafedélzet hajófar felőli végén a surrantó felőli oldalon, ideiglenes függesztéssel

A temetési szertartás előkészítése és menete

13:00 óra

• urna elhelyezése a katafalkon (a hajószemélyzet az urna hajóra vitelekor a bejáróhíd két oldalán díszsorfalat áll, és tiszteleg), ezzel egyidőben
• a főhelyen lévő lobogó félárbocra eresztése (végzi a hajószemélyzet kijelölt tagja), és
• díszőrség a kiegészítő személyzetből 1 fő (10 perces váltásokkal) a katafalk surrantóval ellentétes oldalán

13:40 óra

• díszőrség a katafalk három oldalán (1 fő a surrantóval ellentétes oldalon, 1-1 fő a hajóorr, illetve a hajófar felőli oldalon), miközben
• halk gyászzene kezdődik;
• hozzátartozók elhelyezkedése a katafalk mellett/körül,
• a gyászolók elhelyezkedése a hajón

14:00 óra

• kihajózás a kikötőből (a hozzátartozók képviselőjének hozzájárulását követően)
• hajózás a temetési szertartás területére, amelyet a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével közvetlenül a szertartás megkezdése előtt a hajóvezető határoz meg, miután konzultált a lehetőségekről a hozzátartozók képviselőjével
• horgonyzás a temetési szertartás területén; a hajóművelet befejezését követően
• a gyászzene lassan elhalkul, majd megszűnik, amely jeladás
• a temetési szertartás megkezdését jelentő harangkongatásra;
• három harangkongatás az ideiglenes hajóharanggal (egy kongatás = a harang falának kétszeri megütése; végzi a hajószemélyzet kijelölt tagja); a harmadik kongatást követően
• emlékbeszéd (polgári); a beszédet követően
• az urna áthelyezése a katafalkról a surrantó hajóközép felőli végére (elfektetve), és beborítása a társasági lobogóval (a lobogó a surrantó hajóközép felőli végéhez van rögzítve úgy, hogy az urna a vízbebocsátáskor akadálymentesen kicsúszhasson majd alóla); végzik a hajóorr és tat felőli díszőrök, akik a továbbiakban az szerkezet két oldalán állnak fel, ezt követően
• hajós emlékbeszéd; beszéde végén tiszteleg (kitartva azt az urna vízbeéréséig), amely jeladás
• három harangkongatásra az ideiglenes hajóharanggal (végzi a hajószemélyzet kijelölt tagja), amely az egyenruhások részére felhívás tisztelgésre, kitartva azt az urna vízbeéréséig;

a harmadik kongatást követően

• az urna vízbebocsátása (a két díszőr megemeli a surrantó hajóközép felőli végét, hogy az urna a vízbe csússzon); ezt követően a díszőrök háttérbe vonulnak, hogy
• a búcsúvirágokat elsőként a hozzátartozók, majd a gyászolók a vízbe dobhassák az urna után; ezt követően
• részvétnyilvánítás a hozzátartozóknak, elsőként aki a hajós emlékbeszédet mondta, majd a temetés résztvevői;
• a hajószemélyzet kijelölt tagjai a díszőrökkel közösen, diszkréten elrakják a hajó kijelölt helyiségébe a katafalkot és a surrantót;
• a búcsúvirágok vízbedobását követően horgonyfelvétel, majd
• a hajó körülhajózza a temetési helyet; a körülhajózás teljes időtartama alatt kürtszó (légkürttel), eközben
• a hajószemélyzet előzetesen kijelölt tagja a főhelyen lévő lobogónál elfoglalja helyét;
• befejezve a tiszteletkört, a hajó beszünteti kürtjelét, amely jeladás
• a főhelyen lévő lobogó árboccsúcsra húzására, és ezzel egyidejűleg a hajó
• a temetési helytől elfordulással rááll a kikötőbe vezető irányra, mely egyben a temetési szertartás vége;
• behajózás a balatonföldvári kikötőbe, kikötés a hajó jobb oldalával; a hozzátartozók és a gyászolók elhagyják a hajót.

Eltérés a forgatókönyvtől

• A temetés napján viharos erejű szél volt, ezért a katafalkra nem volt szükség, hanem a hajó belső termében egy középen lévő stabilan rögzített asztalra került az urna, a polgári emlékbeszéd itt volt megtartva, majd a innen vitték ki a surrantóra. A hajós emlékbeszéd már a forgatókönyv szerint a surrantó mellett volt.
• Eredetileg tervezve volt két kandelláber (fáklya) a katafalk mellé, de a hajó mozgása és azok rögzíthetősége miatt kimaradt a forgatókönyvből.
• Tervezetten a temetés Balatonföldvár előtti vízterületen lett volna, de az időjárás miatt a tihanyi félsziget közelében, annak csúcsától délre volt csak olyan hely, ahol gyengébb volt a szél és a hullámzás, így a szertartás ott zajtott. (a temetés pontos helye a térképen)

A család által kiadott gyászjelentés

A temetéshez használt vízi urna (technikai részletek)

Ez a rész azoknak lehet segítség, akik hasonló módon kívánják a hozzátartozóik temetését lebonyolítani.

Az urna vízbe bocsátásánál több dologra figyelni kell:

• A surrantó magasan van (a vízfelszíntől kb. 1,5-2m-re, így az urna magasról esik, ráadásul kezdeti sebessége is van a csúszás miatt, így elég nagy lendülettel ér a vízbe, de nem eshet szét, és nem törhet el.
• Az urnának a vízbe esés után egyenesen kell maradnia, nem borulhat fel.
• Az urnának a vízbe esés után rövid idő alatt el kell merülnie, nem lehet bója-effektus, hogy hosszasan himbálózik a víz felszínén.
• Az urnának, illetve a tartalmának elsüllyedés után a mederfenéken kell maradnia, nem kerülhetnek a felszínre darabok.

Az urna egy festett kemény papírkartonból készül hengeres doboz, ugyanolyan anyagú fedővel (nevezik sóurnának is - helytelenül). Az anyaga vízzel tartósan érintkezve felázik és egy idő után szétfoszlik. Eredetileg vannak rajta apró furatok, a vízbe tételkor a benne levegő távozását elősegítve. Ebben a formában azonban ez az urna nem alkalmas a magasról történő vízbe bocsátáshoz, mivel magától nem merülne el. A dunai temetések alkalmával ezt az urnát kézzel nyomják a vízbe, ott nincs ilyen jellegű probléma. Az urnát tehát át kell alakítani. Az aljára és a tetejére pár nagyobb furat kell a víz, illetve a levegő áramlását segítve, belülre alul egy súlyt (vastárcsát) kell elhelyezni, hogy vízbe érve egyenesen álljon és ne dőljön oldalára, belül biztosítani kell, hogy a beáramló víz a tetőig eljusson, felül pedig biztosítani kell a levegő gyors kiáramlását, illetve a tető leesésének védelmét. Ehhez mindössze egy hosszú fekete szalag kell (kb. 2 x 2m). Ez a szalag a fúrt lyukakon keresztül az urna aljához rögzíti a vastárcsát, a hamvakat tartalmazó papírtasak oldalait kissé elhúzza az urna oldalától, valamint rögzíti a papírtasakot, majd a szalagot az urna tetején lévő lyukakon átvezetve és megkötve a tetőt is rögzíti. Tulajdonképpen az urna minden lényeges részét összeköti a szalag, így vízbe csapódás közbeni esetleges sérüléskor még egyben is tartja az egészet. A lyukaknak, valamint a levegő és a víz áramlását biztosító belső helyeknek köszönhetően így kb. 10-20 mp múlva elmerül egyesen pozícióban.

Képek a surrantó kialakításáról és az urna súlyozásáról: s1, s2, s3, s4, u1, u2, u3, u4, u5, u6.
Megj. a képeken az urnában természetesen nem a hamvakat tartalmazó papírzsacskó van.