Születési idő: 1931. augusztus 20.

Hajós szakmai pályafutás

• 1947-1949 balatoni halászatnál segédmunkásként, napi 4 órában iskola mellett
• 1949-1950 balatoni hajózás, segédmunkásként, első hajó a Helka, ahol első nap több mint 100 vödör vizet kellett felhúzni takarításkor beavatásként
• Télen Dunára a balatoni hajózás dunai részlegére áthelyezve, Pajtás nevű vontatón matróz-séf, majd a Géza nevű uszályon matróz
• 1950 tavasszal tengerészeti előkészítő, 1950 őszén tengerészeti iskola DETERT, a tiszti képzésen 12 végzős volt
• 1952 ősz-től 1955-ig katonaság, folyamőrség, aknakeresőn
• 1955-1965 DETERT – a következő hajókon: Béke, Duna, Debrecen (iskolai gyakorlati idő), Badacsony - legtávolabbi út: I. tisztként Vörös-tenger, Szudán
• 1965-ben családi okok miatt átkérte magát a Balatonra. Elsőként hajózási felügyelő Dömölki helyett, Riedl János előtt (aki akkor végezte a tisztképzőt). Létre lett hozva neki egy "parti kormányos" munkakör, mert a tengeren az alapfizetése sokkal magasabb volt, mint a balatoni legmagasabb beosztásban dolgozónak, így arra a szintre le kellett szállítani a fizetést, ezért kellett új munkakör.
• 1967-től hajóvezető, főként kompokon, a Kelén motoroson, majd a 1979-ben újonnan elkészült Badacsony katamaránon nyugdíjbavonulásig
• 1989-ben nyugdíjba vonult, a hajózástól elhatárolódott, saját kisipari vállalkozásban dolgozott még kb. 15 évet

Munkakönyv alapján az egyes munkáltatóknál eltöltött idők

Érdekességek

Szalai István 1958. október 29-én tengerész segédkapitányi fogadalmat tett (ez alapján a képesítés megszerzésének időpontja ehhez a dátumhoz köthető), 1958. november 12-én a tengerész segédkaitányi képesítést részére kiállították. Az okmány száma: 113/1958. M.H.T.H./523. (az M.H.T.H. rövidítés jelentése: Magyar Hajózási és Tengerészeti Hivatal), székhelye Budapest volt, vezetőjének titulusa: révfőkapitány. Ennek a hivatalnak első főnöke/révfőkapitánya: Burján Ferenc volt. A "főnök" szó használata még az 1945 előtti időkből maradt. Okmányt aláírta: Burján Ferenc, a Magyar Tengerészeti Hivatal főnöke (itt ugyanaz az M.H.T.H.-t kell érteni, csak a tengerész képesítésre tekintettel a "Hajózási" /"H."/ jelzőt - praktikus okokból - kihagyták (az okok itt indiferensek). Burján Ferenc neve azért érdekes, mert 1951-56 között, néhány hónap megszakítással, ő volt a siófoki révkapitány, majd a Magyar Hajózási és Tengerészeti Hivatal vezetője "révfőkapitány" megnevezéssel, majd - rövid MAHART Bp. kitérővel - ő lett az első, 1968. szeptember 1-vel indított hajózási szakközépiskola - a Lékai János Hajózási Szakközépiskola - első igazgatója, és ebből a beosztásából vonult nyugdíjba. Tehát van balatoni kötődése, de mindez talán csak érdekesség.

Hajózási szakképesítések, szakmai előremenetel

Tengeri hajókon töltött szolgálat (dokumentumok alapján rekonstruált)

Hajók a Magyar Hajóregiszterben: Csepel, Debrecen, Duna, Tihany, Tokaj

A fenti hajók közül a Csepel és Tokaj hajókat szétbontották, a Duna és Tihany hajók pedig elsüllyedtek. Egyedül a Debrecen maradt fenn. A Debrecen motoros 1965-ben befejezte tengeri pályafutását és a MAHART műhelyhajója lett (1. sz. MŰHELYHAJÓ néven) . 1999-ben a Magyar Duna-Tengerhajózásért Alapítvány tulajdonába, majd 2004-ben a Zoltán Alapítvány kezelésében a Neszmélyi Hajóskanzenbe került. 2006-ban megkezdődött részleges felújítása Rév-Komáromban. 2006. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között ismét DEBRECEN névre keresztelik. 2007-től a hajó felújítva állóhajóként rendezvényeknek ad helyet Budapesten.

Hajós beosztások a Balatonon (hajós könyv alapján)

Minden esetben hajóvezetőként volt behajózva az itt megadott hajókra.

Balatoni hajókon eltöltött napok - összesítve

Katonai adatok (katonai igazolvány alapján)

Rendfokozatok

• 1956.02. alhadnagy
• 1979.09.29. hadnagy

Szolgálat lefolyása

• 1952.11.12-től 1954.04.17-ig kormányos, folyami flottilla
• 1954.11.12-től 1955.11.08-ig hallg., folyami flottilla

1953	1967	1981	1986	2004