Az itt található leírások forrása: Riedl János - Szalai István: Balatoni kikötők, jegyzet, 1966. (eredeti szöveg)

Siófoki kikötő (kétmólós kikötő)

A siófoki kikötő a Balaton legrégibb és legnagyobb állandó nyári és téli hajókikötője, a balatoni hajózás központja. A kikötő fejlődésében 3 időszakot különböztethető meg: 1863-1912 között még csak egy medencéje és fából készült partfala volt, 1891-ben a fazsilipet elbontották, és helyébe betonzsilipet építettek. A BKF (Balatoni Kikötők Felügyelősége) székhelyét 1912-ben a siófoki kikötőben építették ki. Műhelyeket, raktárakat építettek. Elkészítették a középső úgynevezett téli kikötőt, hajókihúzó sólyát. Megépítették a vitorláskikötő medencét és a mólókat a mai méretre meghosszabbították. 1930-ban a BFK részére új székházat, irodaházat építettek, korszerű műhelyépülettel, raktárt létesítettek. 1942-ben megkezdték a hajózsilip és a vízleeresztő zsilip építését, melyet 1947 szeptemberében fejeztek be. A Sió-torkolati művek megépítésével nagymértékben megváltozott a kikötő területi elrendezése. A siófoki kikötő mai állapotában a Balaton egyetlen teljes értékű kikötője, amelynek jelentőségét az alábbiak mutatják: személyhajó forgalom, teherrakodó, vitorláscsónak kikötő, hajójavító üzem sólyával, üzemanyag tároló raktárak, halászkikötő, téli kikötő, a hajózás üzemvezetésének központja, a Sió csatorna kiindulópontja.
A személykikötő közvetlenül a vízleeresztő előtt található. A kikötő falnál kb. 1,5 m távolságban 20/18 cm tölgyfaütközők vannak felszerelve, amelyek 50-60 cm-re nyúlnak fel a kikötő szintje fölé. A +2,30 szintre emelt 155 m hosszú partfal 4-5 hajó kikötését biztosítja. A személyhajó kikötő felett kb. 100 m hosszban +1,50 m szintű motoros kikötőn 2-3 motorcsónak köthet ki. A Balaton felé eső rész a csekély vízmélység miatt csak csónakok kikötésére szolgálhat. A kikötő ezen K-i oldalán egyéb kikötési lehetőség nincs. A mólóbejárattól a vízleeresztő zsilipig hajóút van, amely a Rózsaliget és az 1-gyel jelölt épület között igen keskeny, biztonsággal csak egy személyhajó közlekedését szolgálja. A vitorlások e szakaszról ki vannak tiltva, csak javítás vagy téli tárolás céljából hajózhatnak be. 30 m3/sec-nál nagyobb vízeresztés esetén annyira megnövekszik a vízsebesség, hogy vitorláshajó a belső kikötőből kihajózni nem képes.
A téli medence É-i partján van a sólyapálya. A hajók kihúzását 20 t-s csörlőkkel végzik. A szerelőmóló két oldalán, a téli kikötő NY-i oldalán 3-4 hajó állomásozhat. A téli kikötőben az MHRT személyhajói telelnek. A külső medence (vitorlás) NY-i oldalának meghosszabbításában a medencétől kb. 220 m-re tér le a hajóút a hajózsilip felé. A medencének ez a része 30-35 m széles, mind a két oldalán hajókikötésre alkalmas partfallal. A hajóútban a hajózsilip felé haladva a jobb (NY-i) oldalon a bejárati medence folytatásában is egészen a Halász medencéig 280 m hosszúságú fehér kikötő húzódik, amely mellett egyidejűleg 6-8 db uszály kezelhet. A K-i oldal a hajózás üzemi partfala 2-3 hajó részére. Az öböl folytatásában a sarkantyú mellett a BVK műhelytelepe és kikötőrésze van, ahol hajók, kotróhajók helyezhetők el. A halászati medencében a NY-i oldalon a TÉRICS (hajószárító állvány) húzódik, itt hajó nem kezelhet, a K-i oldalon van a halászati kis partfal 1-2 hajó részére. A halászmedence D-i partja földlejtő, ideiglenes hajókihúzó berendezéssel. Tél folyamán ha a vízleeresztő zsilipen 10 m3/s-nál nagyobb vízátfolyás van, a kikötő nagy részében a víz nem fagy be. Ennek magyarázata, hogy a Balaton jégpáncélja alól kifolyó kb. 4°C hőmérsékletű fenékvíz a móló végétől a zsilipig nem hűl le fagypont alá.
Összefoglaló adatok: Épült: 1963 és 1965 között; személyhajó partfal hossza (forgalmi): 155m; személyhajó partfal hossza (üzemi): 630m; vitorlás kikötő hossza: 260m; teherhajó partfal (forgalmi): 285m; teherhajó partfal (üzemi): 245m; csónak és motoros kikötő: 100m; mólók hossza: 480m.

Szerkesztői megjegyzés: A "terics" (így, idézőjelben, kisbetűkkel) szó használata célszerűbb lett volna a fenti szövegben lévő TERICS helyett; a "terics" a mederbe levert facököpökön nyugvó, a cölöpök tetejét farudakkal vízszintesen összekötött alkalmatosság volt, amelyen a hálókat szakszerűen felterítve ("terics") szárították. A "terics" vízfelszin feletti magassága olyan volt, hogy az azon megszáradt hálókat - a halászatra indulás előtt - a "hálós bárkáról" könnyen elérhessék, a bárkába berakhassák, illetve a bárkából - a napi halászat után - a hálókat száradni a "terics"-re felrakhassák. Miután a halászhálók anyaga kenderről műanyagra változott, ez a szárítási technológia okafogyottá vált, a korlátszerű, 40-60m hosszú "terics"-eket minden halászkikötőben (Siófok, Balatonszemes, Fonyód, Keszthely, Tihany-rév) elbontották az 1970-es évekvégén, '80-as évek első felében. Tehát nem "hajószárító" volt a terics. [Forrás: Deák István okleveles hajóskapitány]

Balatonföldvári kikötő (kétmólós kikötő)

1898-ban létesült a kikötő. Építése, alakítása 1935-ig folyamatosan tartott. Siófok után a legnagyobb védett vízi területe van. A kikötő DNY-i sarkában kisvízijármű kikötőt létesítettek. A mólóhíd alatti nyílást megszüntették úgy, hogy a vitorlások kikötésére alkalmas partfalat építettek. A személyhajó kikötő hossza 40m, kb. 2 hajó kikötésére alkalmas. A Kwassai-sétány NY-i oldalán van a motoros kikötő. A Galamb-sziget a medence első kotrásakor keletkezett. A teherkikötőnek a medence K-i sarkában lévő átlós irányú partfalat használták. Ma már teherforgalom a kikötőben nincs. A vitorlások a NY-i móló végén, közvetlenül a bejáratnál az erre a célra épült belső padkán kötnek ki, az előre kijelölt helyen. Minden hely évek óta le van foglalva. A személyhajó forgalom növekedése indokolja a Galamb-sziget körülhajózásának biztosítását, melynek megoldása rövidesen várható. A Séd patak a NY-i móló tövében torkollik a Balatonba.
Összefoglaló adatok: Épü1t: 1904-1905 évben, utána többször lett átépítve. Nagyhajó kikötő partfal hossza 40m, vitorlás kikötő partfal hossza 100m, motorosok és evezősök által használható 340m, teherhajó kikötő partfal hossza 95m.

Balatonszemesi kikötő (kétmólós kikötő)

1911-1912-ben épült a kikötő. Bejárata az É-i szelek ellen védve van ugyan, de a NY-i és ÉNY-i szelek a széles és hosszú tagolatlan kikötőmedencében erős hullámzást okoznak, amely a kikötőben lévő motorosok és vitorlások nyugodt tartózkodását zavarja. A medencében szabadon álló vitorlás móló 30m hosszú és 2,5 m széles. Itt 5-6 nagyobb vitorlás köthet ki. A DNY-i hullámtörő tövénél a VITUKI létesített fa kikötőhidat. A személyhajó kikötő partfalát egy nagyobb és egy kisebb hajó használhatja egyidejűleg. A személyhajó kikötőhöz közvetlenül csatlakozó kisjárműkikötő 2 motoros és 10-15 csónak részére ad kikötési lehetőséget. Az ÉK-i móló tövénél a medence sarkában van a halászok fa kikötőhídja.
Összefoglaló adatok: Épült 1911-1912-ben, többször átépítették, fejlesztették, a személyhajó kikötő hossza 40m, a vitorláskikötő hossza 30m, a motorcsónak kikötő hossza 36m.

Balatonlellei kikötő (kétmólós kikötő)

A kikötőt 1932-ben kezdték építeni és 1966-ban fejeződtek be a munkálatok. A kikötőmedence erős feliszapolódása miatt a kikötő part felőli és DNY-i oldalát lezárták nádfallal, és a medencéből nyert iszapot ide helyezték el. A feltöltött területet parkosították. A személyhajó kikötő alkalmas két kisebb, illetve egy nagyobb személyhajó kezelésére. A személyhajó kikötő folytatásában alacsonyabb vitorlás, motoros és csónakkikötő épült.
Összefoglaló adatok: személyhajó kikötő partfal hossza 30m, motoros-evezős kikötő partfal hossza: 40m.

Balatonboglári kikötő (kétmólós kikötő)

Balatonboglár a Balaton egyik legrégebbi kikötője. A kikötő személyhajók, teherszállító uszályok, motorosok, vitorlások és csónakok kikötésére szolgál a megfelelő, a helyileg elkülönített berendezésével. A kikötő egyike a legjobban üzemeltethető medencés kikötőnek a tó D-i partján. A bejárat és a NY-i móló kialakítása a mögöttes vízterületnek jó hullámvédelmet, a sziget erdeje pedig a medencében horgonyzó vitorlásoknak a tó szélirányokban csendes víztükröt biztosít. A belső medencét úgy képezték ki, hogy induláshoz a személyhajók a medencében fordulhatnak, és így nem kell a partfal mellett fordulniuk.
Összefoglaló adatok: nagyhajók kikötésére alkalmas partfal 70m, vitorlás és motoros partfal 140m, teherrakodó partfal 208m, a K-i móló 300m, a NY-i móló 60m hosszú. A kikötőben kisvízijármű sólya van. Vízmélység +0,80m vízállásnál az egész kikötőben 30-35 dm.

Fonyódi kikötő (kétmólós kikötő)

A kikötő forgalma nagy. Balatoni viszonylatban Siófok és Füred után a legnagyobb. A kikötő két kőhányásból készült mólója nem párhuzamos, hanem közvetlenül a medence előtt 22-24 méterre szűkül, így a mólók közötti vízterület kizárólag közlekedési út, itt a hajók nem horgonyozhatnak le. Az aránylag szűk és hosszú bejáraton a vitorlások a hajóforgalmat akadályozzák. A kikötőmedence háromszög alakú.
Összefoglaló adatok: Nagyhajó kikötő partfal hossza 110m, motorosok és evezősök részére 52m, teherhajók részére 60m.

Keszthelyi kikötő (egymólós kikötő)

A keszthelyi kikötő már 1847-ben létezett. 1952-ben építették újjá. A kikötőfej 60m hosszú, mindkét oldalán személyhajó kikötésére alkalmas kiképzéssel. Az 50m hosszú kisjármű kikötő a móló É-i oldalán van a kikötőfej mellett elhelyezve. A kikötőfej trapéz alakú, a móló felőli végén 20m, a Balaton felőli végén 13m széles. A kikötőfejnél egyidejűleg 4 kisebb típusú, vagy 1 nagyobb (Beló) és két kisebb hajó köthet ki. A csónakkikötő partfalánál 3-6 vitorláshajó vagy 8-10 csónaknak van helye.
Összefoglaló adatok: Móló hossza 254m, személyhajó kikötőfej hossza 120m, kisjárműkikötő hossza 50m.

Balatongyöröki kikötő (egymólós kikötő)

A kikötő a Balaton É-i partjának kiugró részén épült egymólós, trapéz alaprajzú, kétoldalú használatra kialakított 30 m hosszú kikötőfejjel. A móló hossza 158m, járószélessége 2,5m. A mólónak készült mellvédfala. A móló É-i főszelektől védve van, a hullámok ritkán támadják, nem csapnak át rajta. A kikötőfej 11,5m hosszban +2,1m magas, majd 14%-os eséssel +1,70m magas vízszintesben folytatódik. A magasságkülönbség célja az, hogy a különböző fedélzetmagasságú hajókból az utasok kényelmesen közlekedhessenek.
Összefoglaló adatok: Nagyhajók részére alkalmas kikötőhossz 60m, csómakok, motorosok, vitorlások a kikötőt nem használhatják.

Szigligeti kikötő (egymólós kikötő)

A kikötő 1935-ben kezdett épülni, 1936 májusában már átadták a forgalomnak. A móló 110m hosszú. NY-i oldalán csónakkikötő épült.
Összefoglaló adatok: Nagyhajók kikötésére alkalmas hely hossza: 80m, motorosok és csónakok kikötésére alkalmas hely hossza 10m.

Badacsonyi kikötő (medencés kikötő)

A kikötő rövid és széles, a fej felé csökkenő szélességű mólóból, ennek végén trapéz alakú kikötőfejből áll. A kikötőfejen a Balaton felé egy, a medence felé kettő hajó köthet ki egyidejűleg. A személyhajó partfala 1968-ban 2x34m hosszú vízében (?) kikötővel növekedett, mely fokozatosan zárt kikötővé alakuló medence belső mólója, illetve a véglegesített belső hajóállása lett. A kikötőben egyszerre két nagyhajó és két kisebb hajó tud kikötni.
Összefoglaló adatok: Személyhajó partfal hossza 204m, csónakkikötő hossza 50m, vitorlás forgalom szempontjából a kikötő igen nagy lehetőséget nyújt.

Révfülöpi kikötő (egymólós kikötő)

A kikötő egymólós, trapézfejes kialakítású. A nagyhajó kikötésére alkalmas mólóhossz mind a két oldalon 50-50m. A várócsarnok előtt van a kisjármű kikötő és vitorláskikötő. A kisjármű kikötő partfalánál egy vízibusz vagy egy motoroshajó köthet ki.
Összefoglaló adatok: A teherkikötő hossza 115m, egyszerre 2-3 uszály köthet ki.

Zánkai Központi Úttörőváros kikötője (medencés kikötő)

A kikötőt 1970 júniusában helyezték üzembe. A kikötő medencés jellegű. A medence NY-i oldalán van a bejárati móló, végén nagyhajó kikötővel. A K-i oldalon mólós félsziget épült, mely a kikötőt a strandtól elválasztja. A nagyhajók kikötésére a mólófej szolgál, mivel itt a természetes vízmélység ezt lehetővé teszi. A kikötőbe vezető bejáró móló belső oldala kishajók kikötésére alkalmas partfalként van kialakítva. A kikötő K-i sarkában van elhelyezve sólyapálya iker kivitelben. A félsziget kikötőmedence felőli oldala kishajók kikötésére alkalmas.
Összefoglaló adatok: Személyhajók kikötésére alkalmas partfal hossza 120m, vitorlások kikötésére alkalmas partfal hossza 160.

Tihanyi személykikötő (egymólós kikötő)

A kikötőmóló ívesen behajló vonalazása és a hegyoldal az É-i és NY-i szelektől védi a kikötőt, a mólófej pedig a K-i szelektől is védett. A kikötő fejlesztése eredményeképpen a személyhajó kikötő partfalnál 2 kisebb, vagy 1 nagyobb, a legújabb motoros kikötő mólónál 4 motoros személyhajó, az öböl sarkában lévő mólónál 2 vízibusz vagy 1 személyhajó, a csónakkikötőnél 4-6 csónak vagy vitorlás köthet ki.
Összefoglaló adatok: Személyhajó kikötésére alkalmas partfalhossz 83m, motoros kikötő móló partfalhossz 80m, új motoros- és vitorlás mólók hossza 76m, csónakkikötő hossza 20m.

Balatonfüredi kikötő (egymólós kikötő)

A kikötő a főközlekedési út folytatásában elyhelyezett mólóval kapcsolódik a parti sétányhoz. A mólónak a parthoz való csatlakozásánál vasbetonhíd van közbeiktatva, hogy a kikötőbe NY-ról érkező evezőcsónakok a hajóforgalom zavarása nélkül juthassanak a rózsaligetnél lévő kikötőhelyükre.
A móló belső oldalára épült a kisjárműkikötő, a külső, Tihany felé eső oldalára a kisebb merülésű vitorlások kikötője. A kikötő három oldala a személyszállító és motoros hajók kikötésére szolgál. Az É-i (? helyesebben a D-i) oldal előnye, hogy a hajók ki- és beszállítás után fordulás nélkül folytathatják útjukat. A kikötő Tihany felé eső oldala a mély járatú vitorlások kikötésére szolgál. A kikötőben egyidejűleg 3 nagy személyhajó, 2 vízibusz és 4 nagy vitorlás köthet ki. A kisjármű kikötőben 8-10 kisebb vitorlás és 16-20 csónak.
Összefoglaló adatok: Személyhajó partfalhossz 269m, vitorlás kikötő partfalhossz 90m, csónak kikötő partfalhossz 70m.

Csopaki kikötő (egymólós kikötő)

A balatoni hajóforgalom növekedése érdekében a MHRT javaslata alapján létesült a csopaki kikötő. Itt a Balatonfüred és Kenese közötti hajók kötnek ki. A személyhajó kikötőhöz D felé csatlakozva létesítették a vitorlás- és csónakkikötőt.

Alsóörsi kikötő (egymólós kikötő)

A kikötő egymólós megoldással készült, trapéz alakú mólófejjel. A mólófej mellett egyszerre 2 nagy személyszállító hajó köthet ki. A mólófej hossza 50m. A kikötőfejet a partal 115m hosszú móló köti össze. A móló D-i oldalán a vasúttal párhuzamos 110m hosszú szakaszán épült meg a teherkikötő. Mind a két partfalhoz közel az uszályok ki tudnak kötni a kellő távolságban elhelyezett kikötőbakokhoz.
Összefoglaló adatok: A nagyhajók kikötésére alkalmas partfalhossz 100m, motorosok és vitorlások kikötésére alkalmas partfalhossz 90m, a teherrakodó területe 6000 m2.

Balatonalmádi kikötő (egymólós kikötő)

1970-ben nyerte el eredeti formáját. A kikötőfej trapéz alakú. A kikötőfej szélessége a Balaton felé eső végén 9m. Magassága a móló tövénél +2,0m („0” felett), a balatoni végénél +1,80m, közben átmeneti lejtővel. Ezt a megoldást azért alkalmazták, mert a balatoni személyhajók nem azonos víz feletti fedélzetmagassággal készültek.
Összefoglaló adatok: Személyhajók kikötésére alkalmas partfalhossz 70m, teherhajók kikötésére alkalmas partfalhossz 135m, csónakok kikötésére alkalmas partfalhossz 40m.

Balatonkenesei kikötő (egymólós kikötő)

Kenese a sószállító hajók legfontosabb K-i kikötője volt az 1750-es években. Többszöri átépítés után nyerte el végleges formáját. A móló 230m hosszú. A móló végén trapéz alakú kikötőfej épült. A kikötőfej magassága 40cm-t esik, hogy alacsonyabb vízállásnál a hajóból való kiszállást megkönnyítsék.
Összefoglaló adatok: A személyhajók kikötésére alkalmas partfalhossz 60m.