A menetrendi hajózás szerepe közösségi közlekedésben

A balatoni menetrendi hajózásnak közösségi közlekedési szerepe nem túl nagy, a járatok nagy része inkább turisztikai funkciót tölt be. A következő elemzés részletesen elemeire bontva sorra veszi a közösségi közlekedés alapvető jellemzőit a balatoni menetrendi hajózásra vonatkoztatva, mely így átfogó képet ad erről a szolgáltatásról. Az anyag 2011. szeptemberében készült, a 2011-es menetrendre és szezonra épülve.

A közlekedés infrastruktúráját tekintve 22 személyhajókikötőből indulnak menetrend szerinti járatok, mely kiegészül a Szántód-Tihany révátkelő két kompkikötőjével. Mindegyik kikötőnek van közvetlen szárazföldi közösségi közlekedési kapcsolata, azaz kb. 1 km-en belül van vonat vagy buszmegálló. Csak a vasútra fókuszálva is jónak mondható a helyzet: csak Tihany, Tihanyrév, Szántódrév és Szigliget kikötők közelében nincs vasúti megálló 2 km-es körzeten belül.

A tulajdonosi viszonyokat tekintve menetrendszerinti járatokat csak a Balaton-parti önkormányzatok tulajdonában lévő Balatoni Hajózási Zrt. kínál. Szintén a cég tulajdonában, illetve üzemeltetésében van – az aligai kikötő kivételével – az összes kikötő. Ez az összefonódás a kialakult hazai hajózási tulajdonosi szerkezetben nem jellemző, vannak előnyei és vannak hátrányai, de jelen anyagnak nem célja ennek elemzése.

A különböző menetrendi járatokat a következőképpen lehetne a közösségi közlekedésben betöltött szerepe alapján rangsorolni:

1. Kompközlekedés Szántódrév-Tihanyrév között: Egész éves működés, ami a tó jegesedésével szakadhat csak meg (ez. kb. átlagosan 1-2 hónap a Balatonon), ütemes menetrend, téli időszakban órás ütem, forgalmasabb időszakban 40 perces, csúcsidőszakban folyamatos az átkelés. Ez a járat viszonylag kevésbé időjárás érzékeny, azonban erősen viharos időjárás esetén nem közlekedik. A közlekedésével kapcsolatos aktuális információk rendszeresen szerepelnek a hírcsatornák közlekedési hírei között.
2. Átkelőjárat Fonyód és Badacsony között: a teljes balatoni menetrendi személyforgalom forgalom 1/3-a itt bonyolódik, tehát a legfontosabb (személy)átkelőhely. Közlekedése kb. 5 hónapra korlátozódik. A kompnál jóval érzékenyebb az időjárásra, de utazási szempontból még tervezhetőnek minősül.
3. Átkelőjárat Siófok és Balatonfüred (valamint Tihany) között: a Fonyód-Badacsony után a második legforgalmasabb átkelőjárat, de annak forgalmánál jóval kisebb igénybevétellel. Az időjárásra is érzékeny, erős szélben már bizonytalan a közlekedése. Közlekedése kb. 5 hónapra korlátozódik.
4. Egyéb kisebb forgalmú átkelőjáratok: Ezek jelentősége már teljesen turisztikai alapú. Időtartamuk szinte csak a nyári szezonra korlátozódik, erősen időjárásfüggőek.
5. Egyéb menetrendi vonaljáratok, melyek északi és déli parti kikötők között is közlekednek: Ezek csak és kizárólag turisztikai alapúak, azaz kirándulójáratok. Jellemzően napi 1 pár hajó, időtartamuk szinte csak a nyári szezonra korlátozódik, hosszú menetidő, időjárásfüggőek, egyéb okokból ki is maradhatnak.

A komp kivételével a balatoni menetrendi hajózásról napi járatinformációk nem szerepelnek a hírcsatornák közlekedési hírei között. Nagyobb médiamegjelenést általában csak a hajózási szezon kezdete, illetve zárása kap, de az nem tartalmaz napi járatinformációkat. A következő táblázat összefoglalja és adatokkal alátámasztja az átkelőjáratok közösségi közlekedésben betöltött szerepét.

Balatoni menetrend szerinti átkelőjáratok főbb adatai (2011-es menetrend alapján)

Esetenként előfordul egy-egy rendkívüli (főként éjszakai) járat beiktatása egyes városi rendezvények idején, de nem jellemző, hogy a balaton-parti rendezvények, fesztiválok időpontjaihoz rendszeresen különhajók kapcsolódjanak. Az ilyen járatok meghirdetése is általában a kikötőben és a cég honlapján közzétett közleményekre korlátozódik. A járatok sok esetben nagyon erősen időjárásfüggők, rossz idő esetén akár le is állhat a forgalom. Vonatokhoz, buszokhoz ritka a pontos csatlakozási lehetőség (megfelelő, késés miatti tartalékidő figyelembe vételével).

Érdekességként megemlíthető, hogy – jellemzően Fonyód-Badacsony között – már pár éve lehetőség van gyorshajóval (motorcsónakkal) való átkelésre, ezt több szolgáltató is biztosítja, de előre kiadott menetrend nincs, eseti jellegű a szolgáltatás. Az erősebb forgalmú napokon sokan igénybe veszik ezt a szolgáltatást a menetrendi hajók helyett.

Rendszeres napi szintű munkába járásra a menetrendi hajók nem igazán alkalmasak, mert magas a kedvezőtlen időjárás miatti bizonytalanság (persze a komp kivételével), valamint sok esetben nem telik el 9-10 óra időtartam az első és utolsó járat között (pl. utószezonban).

Az árak alakulása és összehasonlítása

A tarifák nem időszakfüggőek, egész évben állandó mértékűek. A személyhajózási tarifák az előző évhez képest 2011-ben nem emelkedtek, ami az előző években nem volt jellemző. A közösségi közlekedésben fontos szerepet játszó időszakos bérlet igénybevételére nincs lehetőség. Egyedül a kompon létezik törzsutas kártya, ami meghatározott számú átkelést jelent 15-20-25% kedvezménnyel (40, 60, 80 db átkelés). A retúrjegy kedvezmény 10% (a teljes összegből). Nincs családi jegy. A gyermekkedvezmény mértéke 50%, ami általánosnak tekinthető. A MÁV-Start és a Balatoni Hajózási Zrt. által közösen kiadott Balaton-Mix turisztikai szempontból előnyös, de közösségi közlekedési célokat nem szolgál (pl. felnőtt 21km feletti retúrjegy 2800 Ft, Bmix 1 napos 2950 Ft, így pár napos hosszú vonatos-hajós kombinált kirándulásnál gazdaságos). A személyhajó tarifák, a magyarországi hasonló szolgáltatásokkal összehasonlítva kiemelkedően magasak (lásd táblázat), a kerékpár szállítási díja pedig országos szinten a legmagasabb.

Magyarországi személyhajózási társaságok tarifa-összehasonlító táblázata (2011-es árak)

* révátkelés, fogyasztói árkiegészítéssel támogatott, 65Ft/menetjegy (2003. évi LXXXVII. törvény a fogyasztói árkiegészítésről)
** a balatonon folyamatosan hajóval, az oda-vissza út lehetőségét figyelembe véve, átszállással is max. kb. 30-40 km tehető meg az aktuális menetrend szerint
*** magyarországi és ausztriai kikötő közötti járat

A kompon alkalmazott tarifák érdekes helyzetet mutatnak. Országos viszonylatban a személyjegy ára kiemelkedően magas (melyhez jön még 65Ft fogyasztói árkiegészítés), a kerékpárjegy igen alacsony mértékű, a gépkocsi díja pedig magas ugyan, de a hazai nagyobb fogalmú révátkelőknél alkalmazott tarifák szerint alakul (lásd táblázat).

Magyarországi jelentősebb révátkelők tarifa-összehasonlító táblázata (2011-es díjak)

* Folyami átkelőhely, a folyás miatt a légvonalbeli távolság nem a valós utat jelenti

Érdekes lehet még megvizsgálni a komptarifákat a gépjárművel közlekedők szempontjából. Felmerül a kérdés, hogy mikor érdemes igénybe venni a kompot és mikor érdemes megkerülni a Balatont. A kompátkelőt részesíti előnyben a lerövidíthető távolság, viszont hátrányt jelent a téli időszakban a hosszú követési idő (akár 1 óra) és a magas ár. Az időjárás viszonylag kevésbé befolyásolja a napi közlekedést, csak szélsőséges időjárás miatt áll meg a forgalom, melyről információ a különböző médiák közlekedési híreiben is rendszeresen elhangzik. Természetesen gyakori a jegesedés miatti 1-2 hónapos üzemszünet a téli időszakban, de ez követhető a Balatonnal kapcsolatos híradásokból.

Két gyakorlati példát tekintve (alapadatok: a gépkocsi jegy 1450 Ft, a személyjegy 500 Ft, autó fogyasztása 8 liter/100km, üzemanyag 400 Ft/liter):

• Szántód-Tihany a keleti medencét megkerülve 80km, 1:30 perc menetidő, 2560 Ft az utiköltség. 2 személy esetén a komp már ugyanennyibe kerül, ennél több szállított személy esetén olcsóbb a kerülés.
• Szántód-Révfülöp távolság 35km, 1:00 menetidő komppal (várakozás nélkül), a nyugati medencét kerülve 110km, menetidő 2 óra, autópályán 1:40. Tehát kerülve szintén közel 80 km-rel több (mint az előző esetben), azaz 3 személy esetén olcsóbb a kerülés.

Természetesen ezek egyedi példák, ha a kiindulási hely és a végcél ettől eltér, akkor a számított távolság is mindkét irányba változhat.

Utastájékoztatás

A menetrendi hajózással kapcsolatos utastájékoztatás általánosságban alacsony színvonalú. Szinte csak a menetrend több helyen és módon történő közzététele a jellemző; járatinformációk, utazási információk, beszállással és átszállás kapcsolatos információk nagyon minimális mértékben állnak az utasok rendelkezésére. A következőkben részletesen elemzésre kerülnek az utastájékoztatás egyes formái, persze itt is csak a közösségi közlekedést érintő elemekre fókuszálva.

Az aktuális menetrend hozzáférhető:

• a cég internetes oldalán;
• a kikötőkben kihelyezett tájékoztató táblákon;
• a hajókon kihelyezett tájékoztató táblákon;
• esetenként a vasútállomásokon;
• esetenként vendéglátóhelyek, szállodák információs tábláin;
• a cég által kiadott ingyenes "Balatoni menetrend és programfüzet" kiadványban (ez tavasszal utazási kiállításokon, valamint a hajózás jegypénztáraiban kérhető - korlátozott, náhány tízezres példányszámban);
• turisztikai információs ponton osztogatott egy-egy útvonalra vagy kikötőre bontott menetrendkivonatokat tartalmazó szórólapokon.

Semmilyen információ nincs arról közzétéve, hogy melyik hajók végzik az egyes menetrendi járatokat, azaz nincs hivatalos publikus hajóbeosztás. Ez nem túl szerencsés, főként annak fényében, hogy elsődlegesen turisztikai célokat szolgálnak a járatok, ahol az utazás élményét erősen befolyásolja maga a hajó is.

A hajók indulása, indulási helyéről tájékoztatás igen ritka. Badacsonyban, Tihanyban és Füreden figyelhető meg gyakori hangosbemondó használat (esetenként német nyelven is), más helyen szinte sehol, annak ellenére, hogy a hangosbemondó berendezés minden kikötőben rendelkezésre áll. Információs tábla egyik kikötőben sincs, így járatinformációk, indulási és érkezési időpontok, késések, utasbeszállítóhely információk, átszállási információk ilyen formában nem állnak az utasok rendelkezésére. Főleg azokon a helyeken hiányzik ez, ahol nagyobb számú hajó tartózkodik egyszerre, illetve több különböző járat indul onnan, gyakoriak a kapcsolódó járatok. Ilyen kikötő pl. Füred, Tihany, Badacsony. Az utazási információk a pénztárban, kikötőőrtől, illetve a hajó személyzetétől kérhető, általában csak magyar nyelven. Fontos megjegyezni, hogy egyik sem folyamatosan elérhető információforrás (szakaszos nyitvatartás, korlátozottan elérhető személyzet. Ritkábban egyes hajóknál találhatók viszonylat táblák a hajók első ablakában.

A kikötőkben az utasbeszállók számozása, illetve a láthatósága sem túl feltűnő (alacsonyak és kicsik a számok). A hajók egyes beszállítókhoz való kikötése függhet a vízállástól (alacsonyabb-magasabb partfal), a széliránytól (több tájolású partfal esetén), illetve a hajó típusától és kikötés előtti megfordulásától. Így előre nem adható menetrendhez tartozó utasbeszállító adatok, tájékoztató tábla és hangosbemondás hiányában pedig több utánajárást igényel az utasok részéről.

A menetrendi járatokat végző hajók nagy részén rendelkezésre áll hangosbemondó rendszer, de utastájékoztatás céljára egyáltalán nincs használva. Járatinformációkról vagy átszállási kapcsolatokról való érdeklődés a hajószemélyzettől lehetséges, ha elérhetők (több hajón csak utasok elől elzárt helyen található menet közben a személyzet, így nem érhető el). A hajószemélyzet a szolgálati rádión keresztül tud egyedi járatinformációkat kérni és az utas részére továbbadni a másik hajóktól és a kikötőktől - ez az általános bevett gyakorlat.

Járatinformációk (pl. kimaradások, mentesítő járatok, események esetén közlekedő járatok) a hírcsatornák közlekedési hírei nem szerepelnek (kivéve a kompot). Események esetén közlekedő járatok a cég Internetes oldalán az aktuális hírek között részben megjelennek, az érintett kikötőkben pedig a pénztár közelében kitett tájékoztató táblán vannak feltüntetve.

Kompon az aktuális járatokról nincs semmilyen utastájékoztató tábla, csak a pénztárnál lehet információhoz jutni. Célszerű lenne – még a pénztár előtt – messziről jól látható elektronikus tájékoztató tábla, amely jelzi a következő komp várható indulását, érkezését, még fennálló szabad helyek számát – így az utas még fizetés előtt dönthetne a szolgáltatás igénybevételéről. Ez pl. olyan célokat szolgálhatna, ha kis forgalmú időszakban, órás ütem esetén a komp befogadóképességénél több autó várakozik már, akkor a meghirdetett időpontra érkező, de a kompra fel nem férőknek kb. 25-30 percet még várniuk kell, mert az adott járatra nem férnek fel, és meg kell várni amíg a komp újból visszaérkezik. Ugyanebben az esetben a túloldalon is késés fog jelentkezni a visszaútnál, mivel a kompnak többlet fordulót kell beiktatni, mely kissé felborítja a menetrendet, és melyről célszerű lenne tájékoztatni a várakozókat.

Nem túl gyakori, de előforduló eset szokott még lenni az egyes kikötőket kihagyó vonaljáratok problémája. Kis forgalmú időszakban előfordulhat, hogy egy-egy kikötőbe való behajózás előtt a hajószemélyzet és a kikötői személyzet rádión egyeztet, hogy van-e felszálló utas. A baj az, hogy ezt néha az eladott jegyek alapján állapítják meg és ha nincs eladva jegy, akkor a Balaton-Mix jeggyel vagy ingyenes igazolvánnyal rendelkezők lemaradhatnak a járatról. Ez is az utastájékoztatás hiányára vezethető vissza.

Kerékpár szállítási lehetőségek

A balatoni kerékpáros turizmus évről-évre jelentősen bővül, nagy mértékben fejlődik. Már évek óta ki van alakítva Balaton körüli kerékpárútvonal, melynek egyre nagyobb része már frissen épített kerékpárút, és ezek mellett egyre több a kerékpáros pihenő is. A kerékpárosok száma is látványosan bővül a nyári időszakban. A menetrendi hajókon van lehetőség kerékpár szállítására, bár a lehetőség korlátozott. A személyhajók kialakításánál és átalakításánál az eddigiekben nem szerepelt a szempontok között a kerékpárok szállításának lehetősége. Ez azt jelenti, hogy kifejezett kerékpár szállításra kialakított helyek és módszerek a hajón nincsenek. A szállítást a kisebb hajókon az utasok elől elzárt helyeken (orr, far, fedélzet-tető), nagyobb hajókon a szélesebb közlekedőhelyeken oldják meg. A part és hajó közé helyezett járók nagy része sem alkalmas erre, mivel szélességük 80 cm körüli és nehézkes a kerékpárral együtt történő felszállás. Ha a hajókon utasok elől elzárt térben szállíthatóak a kerékpárok, azt minden esetben a hajószemélyzet helyezi el és utána teszi partra, nagyobb hajókon csak szóbeli iránymutatást adnak a kerékpárok elhelyezési helyére.

2008-ig a kerékpárok szállítására a menetrendben nem volt külön feltétel, annyi megjegyzés szerepelt, hogy "forgalmi viszonyoktól függően", ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy szállítható volt a bicikli, ha volt az utasok mellett elegendő hely. 2009-től jelentős korlátozás történt, egyes járatokat jelöltek ki a menetrendben, amelyeken van lehetőség kerékpár szállításra, de szintén csak "forgalmi viszonyoktól függően". A 2011-es főszezonban a napi 53 pár járat (forda) esetében mindössze 4 párnál van feltüntetve a kerékpár szállítási lehetőség. A gyakorlatban szerencsére ennél rugalmasabb és segítőkészebb volt a személyzet, gyakorlatilag ugyanúgy lehetett bármelyik járaton kerékpárt szállítani.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Utazási környezet, utaskomfort

Utaskomfort a kikötőkben

Kikötők felújításával és átépítésével néhány utaskényelmet szolgáló elem sajnos megszűnt. Ilyen pl. az árnyékos várakozóhelyek hiánya. Sok esetben a mólókon lévő vastagabb törzsű fák kivágása időszerű volt, mivel veszélyessé váltak, de nem mindenhol kerülnek pótlásra, illetve a pótolt fák növekedési ideje igen hosszú. A frissen felújított kikötők közül ilyen téren erős hátrányba került Balatonszemes és Badacsony, melynél a kifogástalan esztétika az utaskényelem feláldozását jelentette. További probléma, hogy Balatonszemesen a kikötőmedence város felé eső legközelebbi pontja és a személyhajókikötő közötti távolság az átépítéssel 120m-ről 450m-re nőtt úgy, hogy az út nagy részét napos helyen kell megtenni. Ehhez a hátrányhoz sajnos még csatlakozik a szemesi esőbeálló hiánya, valamint a kikötő rossz hajózási adottsága, mely miatt rossz időben a hajók egy része nem tud ott kikötni (a déli parti nem szélvédett kikötők nagy része a keleti mólóra épült az uralkodó szélirányokhoz igazodva, a szemesi az átépítéssel átkerült a nyugati mólóra).

Fákkal beültetett kellemesen árnyékos várakozóhellyel rendelkező kikötők: Siófok, Balatonföldvár, Fonyód, Balatonmáriafürdő, Keszthely, Révfülöp, Tihany, Balatonfüred, Alsóörs, Balatonalmádi és Balatonaliga. Ívóvízcsap jelenleg már csak a siófoki kikötőben van.

Esőbeállók sajnos sok esetben nincsenek a kikötőben, vagy ha vannak, akkor kevés ember számára nyújtanak védelmet és több oldalról nyitottak a Balaton felé, ami szeles-esős időben nem túl előnyös. WC-k is csak a kikötők felében van. A következő táblázat összefoglalja az egyes kikötőkben az utasok kényelmét növelő elemek adatai.

Balatoni menetrendi járatokhoz kapcsolódó kikötők utaskényelmi jellemzői

* A pénztár/utasváró és a személyhajó kikötő utasbeszállításra alkalmas partfala közötti legrövidebb és leghosszabb távolság.

Utaskomfort a hajókon

- Utassűrűség a hajókon, Fő/m2-t kellene meghatározni, a 150-es vízibusz sok,
- sok helyen a WC-k száma kevés (pl. katamaránok) - talán tábla a befogadóképességekről
- büfé van, konyha és éttermi lehetőség nincs, bár jópár hajón megvan hozzá a lehetőség. Kisebb hajókon üzemelő büfé sincs (lista kellene).
- babakocsi szállíthatóság (járószélesség, személyzet segítsége), ki-beszállás
- akadálymentesítés, mozgássérült WC-k

Gyerekek utazási körülményei a hajókon

A Balatont, mint turisztikai desztinációt és a hajókat is egyre inkább a családosoknak javasolják, sokaknál a fő indok a hajóval történő utazásnál, hogy a gyerekek lássák Balatont, a vitorlásokat, a hajókat, a kikötőket és a tájat. Ez sajnos a menetrend szerinti hajókon csak korlátozottan valósulhat meg. Ilyen téren a kompoknál jelentkezik legerősebben ez a probléma, hogy a kilátás korlátozott. Az alsón részen a gépkocsiknál kb. 130 cm magas tömör oldallemez van, a felső utasfedélzeten pedig 1m magas sűrű rács van a korlát alatt. Mivel a gyerek nem lát ki, sok esetben a felső részen feláll a padra, mely azért veszélyes, mert így a korlát magassága kb. 60 cm-re csökken - a hajóvezetők figyelmeztetni is szokták az utasokat ilyen esetben. Egyik ideális megoldás az orosz tengerparti hajó hátsó fedélzetén lévő megoldás, melynél a 60 cm tömör lemezelés után három sor vízszintes korlát következik, mely biztosítja a megfelelő korlátmagasságot és a gyerekek számára a megfelelő kilátást is egyben. A végig vízszintes korlát szintén nem túl előnyös megoldás (pl. a 303-as típusú vízibuszok oldalbejáróinál), mert a gyerek lépcsőként használhatja. Természetesen a szülőknek, illetve a gyerekek kísérőinek is kötelessége folyamatosan figyelni, de az átkelőjáratok menetideje sok esetben 30 perc vagy az feletti, ami a gyerekek egy helyben tartásához hosszú idő, így célszerű lenne a hajók kialakításánál ezt figyelembe venni.

Utascsere

- szűk járók, hajónként egy ajtó/kapu
- kikötőkben ritka a terelési lehetőség, ahol van (pl. Badacsony, Fonyód), ott nincs táblázva
- eltérő kikötési helyek ugyanazon járatok esetén (vízállás, hajótípus)
- csatlakozásoknál sokszor nincs egy partfalra állítva a két hajó (pl. Tihany)

Kiszállítás keskeny járón: kb. 40-60 fő/perc (kerékpár, babakocsi nélkül)
Kiszállítás katamarán kapun: kb. 60-80 fő/perc
Beszállítás jegykezeléssel: kb. 20-40 fő/perc
A part és a hajófedélzet közötti szintkülönbség miatti lépcső esetén (szélsőséges vízállás vagy vízibusz) tovább nő az utascsere ideje.
Kb. 200 fő kiszállítása minimálisan 4-5 perc, beszállítása 6-8 perc.

Utasbiztonság

- gyermekvédelem a járókon
- kikötő partfal védelem korlát vagy lánc több kikötőben (nincs: Györök, Szigliget, Révfülöp, Akali, Fövenyes, Tihanyrév, Kenese, Aliga)

Pontosság

A pontosságra vonatkozóan nem létezik pontos statisztika, GPS tracklog nincs.
A járatok utolsó érkezésének is pontosnak kell lennie a más közlekedési csatlakozások miatt.
A pontosság rossz (de ezt adatokkal bizonyítani kellene)