) |
) |
) |
---- Megjegyzés: az oldal utoljára módosítva: 2004. ----
Az itt található technikai információk a balatoni hajók tipikus meghajtási és kormányzási rendszereit ismerteti. Természetesen a technikai megoldások csak egy részét alkalmazzák a balatonon, a folyami, tengeri meghajtási és kormányzási módszerek nem kerülnek itt ismertetésre.
A hajócsavar forgása során nem csak előre és hátrafelé irányuló mozgást fejt a hajóra, hanem oldalra is mozdítja valamelyest a hajót. Ezt kerékhatásnak hívják, úgy magyarázható a jelenség, mintha a hajócsavar, mint kerék a vízfenéken akarna gördülni a hajó hossztengelyére merőleges irányba. Ez a jelenség hátramenetben még erőteljesebben érezhető. Ha a hajó álló helyzetből hátramenetbe indul, akkor először a hajófar mozdul meg oldalirányban és csak utána indul meg hátra. Az oldalirányú kimozdulás nagysága függ természetesen a hajócsavar jellemzőitől. Lassú járású motorok nagy méretű és nagy hajlásszögű hajócsavarjainál kifejezetten erős a jelenség, ekkor a hátrameneti műveleteknél figyelembe kell ezt a hatást venni, azaz számolni kell a hátrameneteknél a far elmozdulásával. (Megyjegyzés: hátramenetben a kormánylapát csak bizonyos sebesség felett képest irányítani a hajót.) Ebből a hatásból következően a hajócsavar vízben futó tengelye a hajócsavar előtt mindig meg van támasztva, mert egyszerűen elhajlana a tengely. A jelenség természetesen kétmotoros hajóknál az ellentétes forgási irányú hajócsavarokkal teljesen kiküszöbölhető vagy szintén csökkenti a hatást a hajócsavar körül lévő Kort-gyűrű. Az egymotoros hajóknál a manőverezés szempontjából a csavar forgási irányától függően van a hajónak kedvező oldala, ami azt jelenti, hogy a kedvező oldallal a part mellé beálláskor megálláshoz szükséges hátramenet a hajó farát behúzza a part mellé, így leegyszerűsödik a manőver, azaz nem kell hajó orrát megkötni és beveretni géppel a hajófart.
A kétmotoros hajóknák a hajócsavarok forgási irányát tekintve mindenképpen fontos, hogy a csavarok előremenetben alulról forognak össze, azaz a bal oldali csavar az óramutató járásával ellentétes irányban, míg a jobb oldali csavar az óramutató járásával megegyező irányban forog. Ennek oka, hogy a vízzel együtt ne szívjon a csavar levegőt a hajótest oldalán.
A hajók fara alatt található elfordítható függőleges síkú lapok a kormánylapátok, melyek feladata a hajófar pontos irányítása. A kormánylapátok csak megfelelő sebességgel mozgó hajót képesek irányítani, minél kisebb a sebesség, annél inkább elveszti a hajó a kormányképességét. A kormányrendszerek lehetnek mechanikusak vagy hidraulikusak. A hidraulikus kormányok mozgatását a főgépre vagy a segédüzemre szerelt szivattyú és a hidraulika rendszer segíti. A mechanikus kormányoknál a kormánykeréktől mechanikus áttétel vezet a lapátig. A hidraulikus kormányok jelentősége főként hátramenetben jelentkezik, ilyenkor ugyanis az előmenetnél a lapátra ható erők többszöröse (vízáram) éri a kormányt és igen nehéz mozgatni. A kormánylapátok tengelye a vízsugár terelőképesség és könnyebb kormányozhatóság miatt nem a lapát végén van, hanem valamivel előrébb (kb. az 1/5-énél, lásd a képeken). A kormánylapátok maximális kitérése kb. 40 fok a hajótest hossztengelyéhez képest. Ennél nagyobb kitérés már csak fékezné a hajót, de nem fejtene ki oldalirányú eltérítést.
Az eredetileg folyami hajónak készült hajók sokkal kisebb laterálfelületű kormánylapáttal rendelkeznek, mint a tavi hajók. A folyami hajók nehézkesen tudnak manőverezni. A Gulács és Bakony eredelieg folyami hajó volt, a szűk kikötőkben csak kötéllel képesek megfordulni. A Kelén és Helka hatalmas felületű kormánylapátjának köszönhetően - egymotoros hajó létére - jóval könnyebben mozog a kikötőkben.
Kormánylapát nem található a Z hajtóműves hajóknál a hajócsavar mögött. Kivételt képeznek egyes önjáró uszályok, amelyeknél csak egy Z-hajtómű végzi a meghajtást, de általában itt sem esik egy síkba a hajócsavar tengelye és a kormánylapát. A balatoni kompokon sem hajócsavar, sem kormánylapát nem található, itt a Voith-Schneider propeller végzi a meghajtást és a kormányzást.
Kettős, együtt mozgó kormánylapát található a kétmotoros vizibuszokon és a magyar tengerpati kishajótípusokon (Keszthely, Hévíz). Nagyon jó manőverező képességet ad a hajóknak, mivel az előremenetben forgó hajócsavar vízsugarát a mögötte lévő lapát még terelni is tudja, ami nagyban segíti a hajófar fordulását. A képen az Ederics vizibusz látható.
|
|
|
A két hajócsavar között elhelyezkedő egy kormánylapát az orosz tengerparti hajótípuson van. A kormánylapát felülete a hajótest méretéhez képest meglehetősen kicsi, sajnos nem a legalkalmasabb a balatoni közlekedésre. Rossz a hajó manőverezőképessége, mert a csavarok a vízsugár egy kis részét nyomják csak a lapátra, ami nem igen segíti a fordulást. A csavarok a hajótest hosszához képest közel vannak egymáshoz, így ellentétes irányban járatáskor nem túl nagy fordítóerőt fejtenek ki a hajótestre. Ezek a megoldások a szűk kikötőkben az egyhelyben fordulást kicsit nehezítik. A hajó eredetileg tengerpartra és folyami hajónak készült, ahol nem szükséges nagy laterális felületű kormánylapát és egymástól messzebb elhelyezkedő csavarok a manőverekhez. Jelenleg a 2004-ben Balatonra került Szántód motoroson van ilyen megoldás. A Lelle és Fonyód motoros felújítása során ezt a hibát kiküszöbölték, mivel mindkét csavar mögé került egy kormánylapát, a középső pedig megszűnt.
) |
) |
Egymotoros hajóknál mindig a hajócsavar mögött van a kormánylapát, így az előremenetben a vízsugarat a kormánylapát pontosan terelni tudja, ami segíti a fordulást a hajófar oldalirányú elmozdításával. A képen egy kishajón lévő megoldás látható, itt a hajócsavar és a kormánylapát a hajófenék szintje alatt helyezkedik el.
) |
Megfigyelhető, hogy a hajó méretéhez képest hatalmas méretű a kormánylapát laterális felülete. Ez a motor nélküli vitorlázáshoz szükséges.
) |
) |
www.balatonihajok.hu - Balatoni
hajók katalógusa -  |